Rosemary gyermeke Ira Levin könyvajánló

Ira Levin: Rosemary gyermeke 1967  - Könyvajánló

Ördögnek eladott lélek 1967 sok szempontból meghatározó időszakot ölelt fel.

A hatvanas ével elejével elindult hippi mozgalom lényege nem volt más, mint a kellemes zene, a hideg sör és egymás szeretete. A popkultúra nagyon hirtelen változáson ment keresztül. Az irodalom, a zene, de talán még a tánc is megváltozott, esetünkben azonban nyilvánvalóan előbbi az irányadó spektrum.

A fiction writing nagy hagyományra tekint vissza a horror-irodalom megközelítésében. Edgar Allan Poe újító úttörőként teremtette meg a műfaj sava-borsát, amelyet évtizedekkel később Ira Levin teljesen más irányból ugyan, de továbbvitt. Levin, minden kétséget kizáróan leghíresebb műve a Rosemary gyermeke. A történet középpontjában egy házaspár áll, nevesen a Woodhouse család. A színészi pályáján felfelé ívelő Guy és felesége Rosemary egy bérházba költöznek.

Látszólag minden a menetrend és a tervek szerint halad, ám hamar fény derül a tényre, hogy az élet nem fenékig tejfel. A szomszédok irányából különös hangok szűrődnek át, amelyre Gus rá sem hederít, ellentétben Rosemaryvel. Casteveték rendkívül gyorsan beférkőznek Woodhouseék bizalmába, a baj pedig innentől kezdve csőstül jön.

Ira Levin regénye nem más, mint egy sátánista ótestamentum, amely kendőzetlenül mutatja be a gyarlóságot, az emberi bűnbeesésre való hajlandóságot. A kíméletlenül őszinte, vegytiszta gonosz azonban soha nem jelenik meg az olvasó szeme előtt fizikai alakban. Egy látomásoktól, lidércnyomásoktól, rémálmoktól és képzelgésektől teli horror-regényben a sátán nem ölt testet a New York-i bérlakásban, Ira Levin azt érezteti velünk, hogy a sátán belül, mélyen lakozik.

Levin a Rosemary gyermekében a gonosz hiperrealista ábrázolásmódját egyfajta szürrealista, látomásoktól dúsított misztikummal vegyíti, így nem pusztán a váratlan borzongások miatt lehet részese az olvasó, egy mentális menetnek a hullámvasúton. A Rosemary gyermeke egyszerre vegyíti a szorongásra okot adó fekete misztikumot, az egyház teljes elutasítását, ezzel együtt az ördög létezését, a nyers szexualitást, a terhességet, anyaságot, az igazat és a hamisat. A regényből egyébként egy évvel később, a zseniális Roman Polanski rendezett filmet, azonos címmel.